A Pannon kőtenger

A Balaton-felvidék páratlan tájegysége a Káli-medence. Sorozatunkban 3 epizódban mutatjuk meg ezt a különleges adottságú tájat, amely elhagyva a jól ismert észak-balatoni vidéket, hirtelen tárul a szemünk elé. A kinyíló horizont, a dombok és völgyek, a hívogató látványú falvak, szőlősorok, nyugalmat, szépséget árasztanak, mágneses erővel vonzzák a szemet és a lelket egyaránt.

Az idelátogató külföldiek előszeretettel hasonlítják a tájat Provancehoz vagy éppen Toscanahoz. A vidék szerelmesei, lakói szerint ez a MI KÁLI MEDENCÉNK, amelynek nincs párja.

A három epizód három területet állít fókuszba. A környék borászatával, az őstermelőkkel, valamint az itt élő és alkotó művészekkel ismerkedünk. Mivel egy éven át követjük a tájat és filmünk szereplőit mindhárom epizódban megmutatjuk mit rejteget a hideg tél, a forró nyár, a virágbaboruló tavasz és a színpompás ősz ezen a vidéken.

A filmek narrátora, pontosabban házigazdája Hegyi Zoltán, aki így vall magáról: Hegyi Zoltán vagyok, rock and roll énekes, szöveg és újságbaíró. 1993.-ban a budapesti mikroklímát lecseréltem egy másikra, a magyar mediterániumra. Azóta életvitelszerűen tartózkodom a Káli medencében, tehát egész évben nyaralok.

Hegyi Zoltán jó ismerője a Káli medencének. Neki köszönhetjük, hogy kameránk nem betolakodó idegen megfigyelőként, hanem barátként járhatott a tájban és lakói között. Vendégségben, baráti beszélgetések, borozgatások során jutottunk közelebb és közelebb az itt lakókhoz.

Barcza Gábor, hivatásos természetvédő, a táj titkairól mesél. Egy másik falubéli jóbarát szőlőtőkéi között sétálva mesél a borászkodás mindennapjairól. Birkás Balázs, akit Hegyi Zoltán csak mandula gurunak hív, ötvenes évein túl költözött le a fővárosból és vágott bele a mandulatermesztésbe. Kitanulta ezt a nem könnyű mesterséget, ismeri, tudja mit ad neki a környék, ha megdolgozik érte. Tavasszal pedig a virágzó mandulafa sor látványa sok mindenért kárpótol. Hadnagy Éváék is Budapestről költöztek le, hogy több évtizedes pedagógusi munka után itt létesítsenek kecskefarmot. Ma már kecskesajtjaik messzeföldön híresek.

A hatvanas években érkeztek először ide az első fecskék, a pesti művészek. Tisztelve az itt kialakult építészeti stílust, hagyományokat, filmesek, képzőművészek sorra vásárolt itt romos házat, hogy később azokat eredeti szépségükben visszaállítsák. Beékelődve a falusiak házai közé életmódban kölcsönösen alkalmazkodtak egymáshoz, jó szomszédi viszonyok alakultak. Ők lettek a környék híres „bebírói”. Filmünkben Káli medencei kötődéséről mesélnek azok, akik állandó lakosai lettek a Káli medencének és azok is, akik ugyan nem élnek itt, de szívük mindig visszahúzza őket.

Sorozatunkban ugyan a képeké a főszerep, de a Káli medence szerelmeseinek története sok mindent elmesél, közelebb kerülünk a titokhoz is, mit rejteget e csodálatos táj, mi az, amitől soha többé nem tud elszakadni az, aki egyszer erre járt.

További információk:

Pályázati tükör – Adatlap

„Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében”