Tűnt idők mozija (6-8. rész)

A budapesti mozik történetét a kezdetektől bemutató, 10 részes sorozatunkat a következő 3 epizódban a mozi aranykorának számító 60-as évektől, a videó megjelenéséig folytatjuk.
A 60-as évek a mozi, a 70-es évek a TV, a 80-as évek a VHS évtizede volt – túl leegyszerűsítve, mégis valami lényegire rámutatva fogalmazhatnánk így is. És ma? A film minden, csak nem film. Ha akarjuk textúra, ha akarjuk installáció, ha akarjuk a világhálóra egy gombnyomással posztolható adathalmaz. De nem csak a vetített filmszalag, a vetítő is állandóan változik. A XXI. században a mozi minden, csak nem mozi. Mobilról, laptopról, házimozin keresztül vagy multiplex formájában tárul elénk az azonnali élményszerzés és fogyasztás jegyében.
ALFA, BÁNYÁSZ, SPORT, FÉNY– és még sorolhatnánk az egykor oly sokat látogatott mozgókat, amelyek többsége mára már elenyészett. A 60-as évek elején majdnem 100 mozi működött Budapesten. Ma már talán a legmegszállottabb mozirajongók sem tudnák mind felidézni őket. Sok közülük funkciót váltva, de még mindig áll. Némelyikből kőtörmelék, elhalványuló emlékkép, és üresség maradt csupán.
6-7. rész: A budapesti mozik csúcskorszaka
A 60-as évek a moziról szólt, a TV még nem jelentett konkurenciát és az akkori filmművészet is rengeteg nézőt vonzott. Szinte mindenhol vetítettek: mozikban, szakszervezeti vetítőkben, szabadtéren, de olyan helyeken is, amelyeket a korabeli műsorújságokban hiába is keresnénk. Az efféle félig-meddig titkos vetítéseken lehetett megismerkedni a 60-as évek korszakalkotó filmjeivel.
Ekkoriban a mozi még mindig filléres szórakozásnak számít. 1960-ban összesen 140 millió mozijegyet adnak el az országban, ebből Budapesten majdnem 6 milliót.
Állandó sorban állás – ez a helyzet évek óta Budapest egyetlen híradómozijában. Végül néhány hét alatt újjávarázsolják a BEM mozit és megnyitja kapuit a főváros második híradómozija a BUDAI HÍRADÓ. Hatalmas a tumultus a BROADWAY előtt is, amely a klasszikus filmek mozijaként felveszi a FILMMÚZEUM nevet. Itt külön bérlettel lehet megtekinteni azokat a filmeket, amelyek között szerepel néhány nyugati is! Ha pedig minden jegy elfogy, azonnal felbukkannak a szervezett bandában működő jegyüzérek. Persze itt is előfordul, hogy egy-egy művet megkurtítva mutatnak be. (Truffaut: Bársonyos bőr)
1964. augusztus 19-én este hét órakor felavatják a KŐBÁNYA mozit. A korszerű mozgóképszínházban előcsarnok, pénztár, ruhatár, büfé, WC, vetítőterem és még külön orvosi szoba is helyet kap.
A fővárosi mozik száma 1965-ig növekszik. Ezt követően az új lakótelepek részeként épülnek még mozik, amelyek szinte egybeolvadnak a szürke betontömbökkel. (PEST-BUDA, BUDAFOK, OLIMPIA) A szocialista rendszerben a mozgók sem tűnhetnek ki a tömegből!
8. A televízió térhódítása a mozi hanyatlása
Ahogy fokozatosan nő a TV előfizetők száma, úgy csökken a mozilátogatóké. A TV a szabadidő eltöltésének közösségi formáit is átalakítja. A 70-es években a fő családi program az esti tévézés lesz.
A TV a filmterjesztés területén is átveszi a vezetést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a leromlott állapotú moziparkokat fel kell újítani, erre azonban nincs elegendő anyagi fedezet. Egyre több mozit azért kell bezárni, mivel műszakilag teljes mértékben elhasználódtak így nem kielégítőek a technikai adottságaik.

A budapesti mozik történetét a kezdetektől bemutató, 10 részes sorozatunkat a következő 3 epizódban a mozi aranykorának számító 60-as évektől, a videó megjelenéséig folytatjuk.

A 60-as évek a mozi, a 70-es évek a TV, a 80-as évek a VHS évtizede volt – túl leegyszerűsítve, mégis valami lényegire rámutatva fogalmazhatnánk így is. És ma? A film minden, csak nem film. Ha akarjuk textúra, ha akarjuk installáció, ha akarjuk a világhálóra egy gombnyomással posztolható adathalmaz. De nem csak a vetített filmszalag, a vetítő is állandóan változik. A XXI. században a mozi minden, csak nem mozi. Mobilról, laptopról, házimozin keresztül vagy multiplex formájában tárul elénk az azonnali élményszerzés és fogyasztás jegyében.

ALFA, BÁNYÁSZ, SPORT, FÉNY– és még sorolhatnánk az egykor oly sokat látogatott mozgókat, amelyek többsége mára már elenyészett. A 60-as évek elején majdnem 100 mozi működött Budapesten. Ma már talán a legmegszállottabb mozirajongók sem tudnák mind felidézni őket. Sok közülük funkciót váltva, de még mindig áll. Némelyikből kőtörmelék, elhalványuló emlékkép, és üresség maradt csupán.

6-7. rész: A budapesti mozik csúcskorszaka

A 60-as évek a moziról szólt, a TV még nem jelentett konkurenciát és az akkori filmművészet is rengeteg nézőt vonzott. Szinte mindenhol vetítettek: mozikban, szakszervezeti vetítőkben, szabadtéren, de olyan helyeken is, amelyeket a korabeli műsorújságokban hiába is keresnénk. Az efféle félig-meddig titkos vetítéseken lehetett megismerkedni a 60-as évek korszakalkotó filmjeivel.

Ekkoriban a mozi még mindig filléres szórakozásnak számít. 1960-ban összesen 140 millió mozijegyet adnak el az országban, ebből Budapesten majdnem 6 milliót.

Állandó sorban állás – ez a helyzet évek óta Budapest egyetlen híradómozijában. Végül néhány hét alatt újjávarázsolják a BEM mozit és megnyitja kapuit a főváros második híradómozija a BUDAI HÍRADÓ. Hatalmas a tumultus a BROADWAY előtt is, amely a klasszikus filmek mozijaként felveszi a FILMMÚZEUM nevet. Itt külön bérlettel lehet megtekinteni azokat a filmeket, amelyek között szerepel néhány nyugati is! Ha pedig minden jegy elfogy, azonnal felbukkannak a szervezett bandában működő jegyüzérek. Persze itt is előfordul, hogy egy-egy művet megkurtítva mutatnak be. (Truffaut: Bársonyos bőr)

1964. augusztus 19-én este hét órakor felavatják a KŐBÁNYA mozit. A korszerű mozgóképszínházban előcsarnok, pénztár, ruhatár, büfé, WC, vetítőterem és még külön orvosi szoba is helyet kap.

A fővárosi mozik száma 1965-ig növekszik. Ezt követően az új lakótelepek részeként épülnek még mozik, amelyek szinte egybeolvadnak a szürke betontömbökkel. (PEST-BUDA, BUDAFOK, OLIMPIA) A szocialista rendszerben a mozgók sem tűnhetnek ki a tömegből!

8. A televízió térhódítása a mozi hanyatlása

Ahogy fokozatosan nő a TV előfizetők száma, úgy csökken a mozilátogatóké. A TV a szabadidő eltöltésének közösségi formáit is átalakítja. A 70-es években a fő családi program az esti tévézés lesz.

A TV a filmterjesztés területén is átveszi a vezetést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a leromlott állapotú moziparkokat fel kell újítani, erre azonban nincs elegendő anyagi fedezet. Egyre több mozit azért kell bezárni, mivel műszakilag teljes mértékben elhasználódtak így nem kielégítőek a technikai adottságaik.

További információk:

Pályázati tükör – Adatlap

„Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében”