Tűnt idők mozija (9-11. rész)

A budapesti mozik és vele párhuzamosan a magyar film történetét bemutató 11 részes sorozatunk utolsó 3 epizódja a hetvenes évek végétől kíséri el nézőit napjainkig.

A hetvenes években még csak Kádár vetítőjében lehetett egy-egy problematikusabb nyugati filmet megnézni, és bizony akadtak olyan magyar filmek, amelyek évekig nem jutottak túl a zártkörű vetítéseken, fennakadtak a szigorú cenzúrán.

A nyolcvanas évek elején a televíziót követi a videó, egy újabb találmány, amely a mozi elé tolakszik. Végre az otthon csendjében is megtekinthetjük kedvenc filmünket, amikor csak kedvünk támad. Újra meg újra lejátszhatóvá válik a film.

A megváltozott kulturális fogyasztási szokások miatt újabb mozi-bezárási hullám indul el, és számtalan mozgó örökre eltűnik a budapesti utcákról. Nyilvánvalóan nem a nyolcvanas évekbeli magyar film az elsődleges oka a nézőszám csökkenésének, de tény, hogy egyre kevesebben vesznek magyar filmre jegyet. Ismét a tévéé a főszerep! A mozikban már nincsenek hírek, de előkerülnek olyan filmek, amelyek évekig doboznak pihentek.

A kilencvenes években a privatizáció nem kerüli el a mozikat sem, kezdetét veszi a mozik magánosítása. A plázák megjelenése teljesen átalakítja a mozizási szokásokat. Minden plázában soktermes mozi épül, változik a technika és a nézői szokások. A technikailag minden jóval felszerelt szuper hang és képélményt adó modern mozik elcsábítják a maradék nézőt is a hagyományos kis mozitermektől.

A mozihálózat privatizációja után jelentősen visszaesik a korábban állami támogatásban részesülő mozik látogatottsága. Ezzel egyidőben a filmgyártás is visszaesik.

Ugyan elvétve, de új artmozi is nyílik. A Cirko gejzir még ma is áll! A Cirkóhoz hasonló rétegmozi az egykori Kinizsi, amely később felveszi a Kultiplex nevet, majd sajnos ledózerolják.

A huszonegyedik század érkezésével a moziforgalmazás soha nem látott visszaesést mutat világszerte, így a filmiparnak, muszáj előrukkolnia valamivel, ami esetleg visszacsábíthatja a nézőket a vetítőtermekbe. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a valami pedig, a háromdimenziós filmek soha nem látott dömpingje lesz. A filmek gyorsan jönnek és mennek. Ami nem hoz elég nézőt egy hét alatt, az már gyorsan le is kerül a mozik programjáról, bár a mai fiatal filmrajongók úgysem mennek el egy moziteremig, hogy friss film igényüket kielégítsék.

A mozi -forgalmazók legnagyobb ellenségei a láthatatlan film-tolvajok. Néha még a hivatalos filmbemutató előtt letölthető egy-egy film valamilyen torrent oldalról.

Hogy mi a mozi jövője senki nem tudhatja. Csak találgathatunk. Talán újjáéled, de az is lehet, hogy a másfél órás történet- mesélés végképp a múlt részévé válik.

További információk:

Pályázati tükör – Adatlap

„Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében”